Emlékezzünk egy nagyszerű emberre! Két éve már, hogy nincs közöttünk…

… de az élet nem állt meg! Az Őrdöngösi Ménesben az örökösök tovább folytatják, amit “Lajos bácsi” elkezdett.

Ezen a ponton álljunk meg egy pillanatra, vegyünk mély levegőt, és elcsendesedve idézzük emlékünkbe… Éppen két éve történt.

Elhunyt Dr. Szabó Lajos, aranykoszorús lótenyésztő

Dr. Szabó Lajos nyugalmazott állatorvos, lótenyésztő, volt országgyűlési képviselő, az országgyűlés volt jegyzője, a Csongrádi Református Egyházmegye nyugalmazott gondnoka és tanácsosa, a hódmezővásárhelyi János téri gyülekezet presbitere, lótenyésztő, Őrdöngösi ménes alapítója és tulajdonosa, Hódmezővásárhely PRO URBE díjas polgára, Széchenyi ezüst emlékérem kitüntetés tulajdonosa, a Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület aranykoszorús lótenyésztője, Csongrád megyei Lovas Szövetség Életmű Díjasa, Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület Tenyésztői Nagydíjasa és számos szakmai díj és elismerés birtokosa, 2014. március 28-án, életének 81. évében hosszú, súlyos, türelemmel viselt betegségben elhunyt.

Dr. Szabó Lajos
1933 – 2014

Dr. Szabó Lajos 1962-ben alapított Őrdöngösi Méneséből az elmúlt több mint 50 évben kikerült kisbéri lovak magas szintű hazai és nemzetközi ugró- és fogatversenyeken szerepeltek eredményesen. Dr. Szabó Lajos tenyésztői munkáját már korábban is több rangos díjjal ismerte el a szakma:

  • Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Szövetség: Aranykoszorús  Lótenyésztő
  • Csongrád Megyei Lovasszövetség: Életműdíj
  • Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület: Tenyésztői Nagydíj
  • Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége: A Magyar Lóért Díjat

Dr. Szabó Lajos temetése 2014. április 4.-én, pénteken, 11 órakor lesz a hódmezővásárhelyi Kincses Temetőben.

Legeredményesebb lova Tangó (2002. évi pej herélt), akivel az olasz Cristiano Cividini 2010-ben egyéni harmadik helyezést ért el az Egyesfogathajtó Világbajnokságon.

A kép a 2011es Farmer Expón készült, Debrecenben.
Dr. Szabó Lajos és két felvezetett lova: Kata, és csikója Kalandor.

Lovasok.hu – n megjelent írás

2014.03.31. Forrás: Lovasszovetseg.hu 

 

Amit még érdemes rólunk tudni….

Az 1966-ban alapított Őrdöngösi Ménes lovai Hódmezővásárhely mellett, a Derekegyház-kéktói 150 hektáros édesfüves ősgyepen élnek. A ménesben főleg kisbéri félvér lovakat tenyésztenek, legeltetésre alapozott szabadtartásban. Ezek a lovak tanulékonyak, szelídek és bármely sportcélra alkalmasak, akár nyereg alatt, akár fogatban.

dr. Szabó Lajos és az Őrdöngösi Ménes által elnyert díjak:

  • A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségétől: ”A Magyar Lóért Díj”, a tenyésztett lovak hazai és nemzetközi sikereiért
  • Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Szövetségtől: ”Aranykoszorús Lótenyésztő”
  • Csongrád Megyei Lovasszövetségtől: ”Életműdíj”
  • A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesülettől: ”Tenyésztői Nagydíj”

A ménesből az elmúlt 40 évben kikerült lovak magas követelményű hazai és nemzetközi díjugrató valamint fogathajtó versenyeken eredményesen szerepeltek. Haga Zsuzsanna fotói azŐrdöngösi Ménes lovairól garantáltan megdobogtatják a szívedet még a legrosszabb napjaidon is.

Megtetszettek az Őrdöngösi Ménes lovai? Szeretnél Te is egyet? Jó hírunk van! Alább láthatod a ménes eladó lovainak kínálatát.
Tovább

Egy kis történelem…. 2. rész

4/2. rész

Részlet a Kisbéri Félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület tájékoztatójából:

 

A két világháború között felmerült az állomány tömegesítésének igénye.

Őrdöngösi ménes

Haga Zsuzsanna Equine Photography

E folyamat során előbb a kiemelkedő örökítő erejű telivérek után állítottak fel félvér törzsméneket a ménesben, valamint mezőhegyesi félvér törzsmének alkalmazására is sor került. Ennek következtében a már némileg túlfinomodott állomány típusában konszolidálódott, tömegesebbé vált, de megőrizte nemességét, eleganciáját, gyorsaságát és kitartását. Ezen értékes tulajdonságok megőrzése érdekében a tenyésztésbe állítandó fiatal törzskanca-jelölteknek terepen, vadászlovaglásban kellett a kijelölt feladatot és szintidőt teljesíteniük.

Haga Zsuzsanna Equine Photography

Haga Zsuzsanna Equine Photography

A II. világháború előtt a mozgás és a használati tulajdonságok javítása céljából a hasonló tenyésztési technikával létrehozott trakehneni fajtából importáltak törzsméneket a kisbéri ménes számára.

folyt köv…

Egy kis történelem…

A Kisbéri-félvér

4/1. rész

 Részlet a Kisbéri Félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület tájékoztatójából:

 A Kisbéri Magyar Királyi ménest 1853-ban Batthyány Kázmér elkobzott birtokán I. Ferenc József császár alapította azzal a céllal, hogy ott egy “nemes vérű” katonai ménest létesítsenek.

 Franz_Joseph,_circa_1915[2]

Ennek érdekében az import angol telivér mének mellett különféle egyéb lovakat is telepítettek Kisbérre az akkori kincstári ménesekből és a jelentősebb magánménesek állományából. Ezt az alapjában véve vegyes származású, de gondosan válogatott állományt több generáción keresztül kiváló angol telivér ménekkel fedeztették, melyek hatására kialakult egy, az angol telivérhez közel álló, de annál tömegesebb, nyugodtabb, jó munkakészségű, korrekt küllemű hátasló típus. A századfordulón a kisbéri lovak már jelentős rangot szereztek maguknak. Ez idő tájt alakultak ki a fajta máig híres törzsei.

Ha kíváncsiak a folytatásra, keressék fel honlapunkat heti rendszerességgel!

A ménes 2o11.évi fedező ménje: 47o8 Hand

A mén értékes kancacsaládból, a Rikoltó (apja Zoagli angoltelivér mén,sok kitűnő ugró apja,több kitűnő család alapítója.) családból született. Ez a család kiváló ugrólovakat adott a magas telivér vérhányadukkal. Lásd: Jutka, mely kanca 1986 évi első tenyészversenyen a 8 éves kancák kategóriájában 2. helyen végzett. Ezen család másik tagja a Remény, mely a Rege nevű mént adta, (Furioso XXIX. Tm.) önmaga is díjugratásban versenyzett. Akaratos adta az Akira I. és Akira II. méneket a Furioso XVII. Tm. (Fullajtár) után, és Aladint a Furioso XIII után. Rita a Korall nevű mén után a Kisbéri félvér fajtacsoportba díjugratásban nyerte a fajta versenyeit. Említést kell tennem arról, hogy ebben a kancacsalád ereiben olyan vér folyik, amely ősök többször a Pardubice-i nagy akadályversenyen indultak. Így Krőzus, és Taucher.

4708_hand_1

A mén apja: Hand in Glove (Hand in Glove engedélyt kapott a legjobb hazai és külföldi sportló fajtákban,pl.Selle France,Holsteini,Magyar Sportló,Kisbéri,North Star-Furiozo,stb)

Hatalmas méretű Angol telivér mén, melyet ivadékaiban is jól örökített. A ménnek több fajtában, így sportló fajtában is volt/van engedélye fedezni. Pl.: Selle France , Holsteini, Magyar sportló. A 2006 évben a sportló világszövetség top 10-es ménlistáiban, mint ivadékai sportteljesítménye alapján military szakágban az előkelő 2. helyet foglalja el.

Megjegyzendő, hogy több éve a fajta tenyésztőinek álma olyan kiváló munkakészségű mének használata, amelyek a világ több lófajtájában is szerepet kaphattak, mint egyed, de ezen fajtánk “újraelőállítására” is engedélyezhető.

 

 

4708_hand_2

 

 

4708_hand_3

Törzskönyv (Hand):

 

3236. Hand in Glove  ag_nagy Best Turn ag_kicsi Turn to
Sweet Clementine 
Miss Betty  ag_kicsi Buckpasser
In the Clouds
Kech  ag_nagy 1318. Masetta   ag_kicsi Seebirk
Margarét
1436. Jutka  ag_kicsi 771. Taucher
Rikoltó

 

Handről megjelent cikk:

PEGAZUS Lovasok lapja (2008. február IV. évfolyam II. szám)

 

“TELIVÉREK

A telivér fontosságát a sportlótenyésztésben a legtöbben mellőzhetetlennek tartják ugyan, de valahogy mindig annak örülnek a tenyésztők, ha a telivért más valaki használja. Elismerik, hogy szükséges, hiszen szervezeti szilárdságot, intelligenciát. teljesítményt hoz, ezenkívül pedig ‘friss vért’, ám, hogy telivérrel fedeztetni? …”